Váratlan fordulat

Szépen lassan le tellett a 3 hét de legalább volt elég szabadidőnk és a gyakorlásra is volt elég idő.

Ken: Itt a nagy nap Sora.

Sora: Tudom nem hibázhatok.

Ken: Bízunk benned, biztosan menni fog.

Ezután elindultam a színpad felé hibátlanúl adatm elő a darabot de a végére igen csak rosszúl lettem, igaz megtapsoltak de én nem tudtam élvezni, mert úgyéreztem elájulom és a megérzésem igaz is volt elengedtem a trapézt és zuhantam lefelé, azt hittem én is úgy járok mint ennek a darabnak az eredeti előadója Cintia.

Ken: SORA!!!

Mindenki rémülve nézett a színpadra és, hogy hogyan esek lefelé.

De szerncsére nem estem neki demminek sem csak eléggé nagyot zuhantam.

Miután lezuhantam Ken rohant oda hozzám.

Ken: Jól vagy Sora?

Sora: Azthiszem…

Ezután Kalos hívta a mentőket miután megérkezett a mentő Ken velem jött egésszen a kórházba a műttőig és egész végig szorította a kezemet.

Ken: Nem kell félned Sora nem lesz semmi baj.

Sora: Remélem.

A műtét 2 órán keresztül tartott.

Ezután kijött az orvos.

Ken: Mi van Soraval?

Naigiro kisasszony és a baba egyenlőre jól vannak.

Ken: Baba?

Orvos: igen jól hallották.

Ken  nagyon örült a hírnek, és alig várta, hogy Sora magához térjen és elmondhassa neki.

Pár óra múlva Sora magához tért és Ken ott ült az ágya mellett.

Sora: Mi történt?

Ken: Leestél a trapézról és megműtöttek az orvosok.

Sora: Értem.

Ken: Van egy jó hírem Sora.

Sora: Mi lenne az?

Ken: Hamarosan kisbabánk lesz.

Ennek a hírnek nagyon örültem majd ki ugrottam a bőrömből úgy örültem

Sora: ken ez tényleg igaz?

Ken: Igen igaz. Felelte boldogan.

El telet 1 hét és kiengedtek a kórházból és visszatértem a Kaleido társulathoz.

Mindenki nagy örömmel fogadott.

Igaz csak az utolsó 2 előadásban vehettem részt de az is elég volt nekem.

Ez volt az utolsó előadásom a színpadnál hiszen mivel terhes lettem nem akartam magamnak és sem a babának sem ártani ezért amíg nem született meg nem léptem fel egy alkalommal sem a színpadon.

Miután vége lett az utolsó két előadásomnak pár héttel azután feleségül mentem nagyon nagy örömömre Ken-hez.

Számomra eléggé fúrcsa volt, hogy 19 évesen terhes lettem és férjhez is mentem. De minden fúrcsaság ellenére boldog voltam mert azzal lehettem akit én választottam.

Minden előadásra elmentünk Kennel és megnéztük együtt a csodálatos előadásokat.

Miután letellett a 9 hónap megszületett nekem és Kennek a közös gyerekünk.

Kislány lett és Amirának neveztük el.

Mindkettőnknem egy dolog jutott az eszébe azt reméltük Kennel, hogy egynap a kis Amra is olyan tehetséges lesz, hogy felléphessen a Kaleido színpadnál.

THE End